A tükör óriási segítséget nyújt életünkben, megmutatja számunkra, hogy kik is vagyunk valójában, mik azok a feladatok, amiken még dolgoznunk kell. Ha belenézünk a tükörbe, saját magunkat látjuk, saját magunk szépsége és hibái tükröződnek vissza. Minden egyes dolog, belőlünk indul ki. Ha nyitott szemmel figyelünk a külvilágra, nagyon könnyen észrevehetjük azokat a problémákat, amik bennünk rejtőznek. Mindent, amit másokban kritizálunk, az bennünk is ott van. Ami ellen harcolunk, szintén magunkban keresendő. Ha más kritizál minket és mi ezt sértőnek találjuk, akkor ezt a sérelmet még nem tudtuk feldolgozni. Viszont ha mások kritizálnak, esetleg meg akarnak változtatni, viszont ez abszolút nem érdekel minket, azaz lepörög rólunk, akkor ez az ő problémájuk, amit ránk próbálnak vetíteni, ebben az esetben mi tartjuk feléjük a tükröt. Ezzel nincs semmilyen tennivalónk. Minden olyan tulajdonságot, amit másokban szeretünk, az mind belőlünk indul ki, tehát a pozitív dolog is visszatükröződik ránk, hisz felismerjük magunkat a másik személyében. Amint látjuk, hogy milyen hibákon, problémákon kell dolgoznunk, és teszünk is érte, onnantól kezdve megtaláljuk a lelki békénket. A legtöbb problémánk előző életből ered, annak lenyomatait hoztuk magunkkal. Bármit, amit észlelünk, érdemes oldani és a probléma várhatóan megszűnik. Lényegében addig kapjuk ugyanazokat a problémákat, míg meg nem sikerül oldanunk, tehát életről életre hasonló szituációkon megyünk keresztül, ezzel megtanuljuk azt, amire szükségünk van.
